Tapolca - Krisztus után 545 óta, minden esztendőben november 22-én, a tizennégy segítő szent csoportjába tartozó Szent Cecília - a zene védőszentje - mennyei születésnapját ünnepli az egyház. Tapolcán sem feledkeznek erről a jeles napról, bár az idén egy nappal később láthatott, hallhatott a közönség, a hideg ellenére is szívet melengető kórusmuzsikát.
Az idei koncert azért annyiban más volt, a korábbi hasonló időszak hangversenyeihez képest, hogy a 2007-es esztendőt Kodály Zoltán emlékévként tartják számon. Ugyanis a magyar zeneóriás 125 évvel ezelőtt született és negyven évvel ezelőtt hunyt el, felbecsülhetetlen értéket hagyva maga mögött. Így érthető módon a felhangzó művek nagyrészt Kodálytól, vagy hozzá kapcsolható - Bárdos Lajos például tanítványa volt - szerzőktől származtak.
Az említett körülmények ismeretében ezúttal minden bizonnyal a hallgatóság elvárásai is magasabbra helyeződtek, azonban a tapolcai római katolikus templomban fellépő veszprémi Liszt Ferenc Kórustársaság és a házigazda Tapolcai Kamarakórus produkciója nem hagyott kívánnivalót maga után. Tiszta hangok töltötték be a templomot és a novemberi hideg ellenére is szívet melengető volt a szétáradó muzsika. A hangverseny első felében a tapolcai hölgyek, Török Attiláné vezetésével Kodály és Bárdos műveket énekeltek. Több más mellett felhangzott az örökzöld Kodály-mű, a Nagyszalontai köszöntő, illetve Bárdostól a Szent Cecíliáról, valamint a Csodát mesélek című kórusmű.
A Liszt Ferenc Kórustársaság, egyénenként is kiváló muzsikusai, Kodály, Rachmaninov, Handel, Stradella műveiből állították össze előadásukat, Kollár Kálmán irányításával és vezénylete mellett. De vezényelt még Somosné Farkas Edina, valamint Szuromi Miklós is, illetve több szóló is elhangzott, csakugyan nagy sikerrel. Vastapsot kapott a kórustársaság, de a szólókban bemutatkozó Gál Csilla (hegedű) Somos Zoltán (ének) és Herczeg Gábor (ének) is. A művek közötti folytonosságot Kollár Kálmán közvetlen és könnyed stílusban elmondott történetei, illetve Varga Veronika szavalatai biztosították. Zongorán Meh Oxana kísért. A hangveseny csúcspontja talán Handel Messiás című oratóriumából bemutatott két kórustétel volt, de Kodály Zoltán művei - Ének Szen István királyhoz, 114. Genfi zsoltár, az Ady versből írt Aki mindig elkésik, vagy a Naphimnusz - is egészen különleges élménnyel ajándékozták meg a közönséget. A vastaps nem volt ritka vendég ezen szép estén a tapolcai templomban.
Kórusmuzsika a jeles ünnep után
2007.11.26. 17:48 | szj. | Szólj hozzá!
Címkék: templom hangverseny kórus kodály cecília
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szijarto.blog.hu/api/trackback/id/tr92242638
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek