Tapolca - Nemcsak a lokális, de az országos sajtó is napokig foglalkozott a tapolcai kórházban 300 millió forintból kialakított új járóbeteg szakrendelővel, amelyet március elsejétől meg is nyitnak a betegek előtt.
Az érdeklődés persze nem véletlen, hiszen az egészségügyben manapság nem túl gyakori egy ekkora volumenű fejlesztés, főleg nem egy helyi kiskórház esetében. Akkor amikor a legtöbb városnak, költségvetési szempontból szinte egy sorscsapás a kórház fennartása. Az intézményt 2004 óta dr. Flórián Csaba vezeti, és a főigazgató keze alatt összességében mintegy 400 millió forintos fejlesztés, beruházás valósult meg, sőt ezzel párhuzamosan lecsökkent a korábbi jelentős adósságállomány és a "veszteség-termelést" is megállította. Amikor telefonon felhívtam, hogy talőálkozzunk, szerényen elhárította az érdeklődésemet, nem csak az ő érdeme, illetve nem is annyira érdekes ember ő, mondta, de aztán végül mégis kötélnek állt.
- Most áprilisban lesz éppen harminc éve, hogy Veszprém megyében dolgozom orvosként. Az egyetemet Marosvásárhelyen végeztem el 1977-ben és pár hónap moldvai munka után, gyakrolatilag friss végzősként kerültem Magyarországra, először Devecserbe. Itt kezdtem háziorvosként, nagy lelkesedéssel csináltam a dolgom, szerettem ezt a munkát. A következő állomás a közeli Somlóvásárhely volt. Mindkét településen igyekeztem beilleszkedni a közösségbe, új otthononba. Devecserben például helytörténi kiállítást rendeztem be a rendelőm várójában, a betegeimtől, idősebb helybelieketől kapott képekből, egyéb anyagokból. De a helytörténet iránti érdeklődésem nem merült ki ennyiben, hiszen a lehetőségekhez mérten kutattam is, majd Somlóvásárhelyen a Somló baráti kör tagjaként a tanúheggyel kezdtem mélyrehatóbban foglalkozni, persze az akkor sem túl sok szabadidőm terhére - emlékezett vissza Magyarországon töltött első éveire dr. Flórián Csaba.
A helytörténet mellett az informatika is komoly érdeklődést váltott ki az orvosból, és szinte az elsők között állította csatasorba a számítógépet a betegellátás gyorsítása érdekében, saját rendelőjében Somlóvásárhelyen. Ez a "szerelme" a mai napig megmaradt, későbbi munkahelyein is kiemelt figyelmet fordított a jó informatikai háttér kialakítására, de ezzel együtt saját honlapot szerkeszt, működtet.
Dr. Flórián Csaba Ajkán is beírta magát a város történetébe, hiszen részt vett az üzemegészségügyi hálózat kialakításában, majd innen rövid út vezetett az alapellátási intézet létrehozásához, amelyben szintén oroszlánrészt vállalt. A városban megalakuló korszerű alapellátási intézet az elsők között volt az országban.
- Ekkoriban szerveztünk ólomszűrést az üveggyárbban, ami országos visszhangot kapott, bár nem mindenkinek tetszett. Háziorvosi vonalon Tapolcán a 24 órás vérnyomás monitorizálást indítottuk el - együtt dr. Hubert Jánossal -, és büszke vagyok rá, hogy ezért a Magyar Hypertonia Társaság életműdíját is megkaptam. Elindult a "vállalkozó pályafutásunk" is, én az elsők között lettem vállalkozó háziorvos. Az ajkai kórház főigazgatói állására akkor kaptam felkérést, amikor az intézmény az eladósodás miatt már a csőd szélén állt. Szeretem a kihívásokat, vállaltam. Sikerült két év alatt megállítani az adósság növekedését, konszolidálni az intézmény gazdálkodását, amihez szerencsére nagyon jó csapat állt rendelkezésemre. Miután magam is csapatjátékos vagyok, egy jó szakembergárdával nagyon jól lehetett együttműködni. Ez egyébként Tapolca esetében is igaz - tette hozzá a főigazgató.
Ajkán a két éves megbizatás lejárta után nem pályázott újra az állásra, de erről nem szívesen beszélt, hiszen nem annyira szakmai, inkább politikai körülmények játszottak közre döntésében. Ismét háziorvosként kezdett dolgzni, ekkor 2002-őt írtunk. Két esztendővel később keresték meg Tapolcáról. Az újabb kihívásra, a közel kétszázmilliós adóssággal, negatívszaldós gazdálkodással működő kórház élére került. Az azóta eltelt négy esztendőben közel négyszázmillió forint értékű fejlesztés valósult meg, amelynek a leglátványosabb része az új járóbetegszakrendelő kialakítása volt, amit rövidesen birtokba vesznek az orvosok, szakápolók, betegek. Az intézményben új informatikai rendszert állítottak szolgálatba, számos osztály újult meg, azóta több mint harminc orvos vállalt itt munkát. A gazdálkodás helyre billent, azaz már nem termel mínuszt, igaz, a személyi állományban sincsenek már tartalékok, de például a gyógyszerfelhasználás is legalább negyven százalékkal csökkent. Pedig a betegek nem kapnak kevesebb gyógyszert, a rendelést ésszerűen, a valós igényekhez igazította a kórház, dr. Flórián Csaba vezetésével.
A főigazgató egyébként ammellett, hogy született "probléma-megoldó ember", mégis valahol háziorvos maradt, mint mondta, igyekszik megfelelni a kihívásoknak, de a betegek hiányoznak neki. Szabadidejében továbbra is foglalkozik helytörténettel, de imádja a zenét, azon belül főként a blues-t, illetve szülővárosa Marosvásárhely, valamint Erdély iránti vonzódása, szeretete harminc év után sem kopott meg. Gyaran hazajár, mint mondta, igazából pihenni, kikapcsolódni csak Erdélyben, a Hargitán tud, és ez így van jól.
Az érdeklődés persze nem véletlen, hiszen az egészségügyben manapság nem túl gyakori egy ekkora volumenű fejlesztés, főleg nem egy helyi kiskórház esetében. Akkor amikor a legtöbb városnak, költségvetési szempontból szinte egy sorscsapás a kórház fennartása. Az intézményt 2004 óta dr. Flórián Csaba vezeti, és a főigazgató keze alatt összességében mintegy 400 millió forintos fejlesztés, beruházás valósult meg, sőt ezzel párhuzamosan lecsökkent a korábbi jelentős adósságállomány és a "veszteség-termelést" is megállította. Amikor telefonon felhívtam, hogy talőálkozzunk, szerényen elhárította az érdeklődésemet, nem csak az ő érdeme, illetve nem is annyira érdekes ember ő, mondta, de aztán végül mégis kötélnek állt.
- Most áprilisban lesz éppen harminc éve, hogy Veszprém megyében dolgozom orvosként. Az egyetemet Marosvásárhelyen végeztem el 1977-ben és pár hónap moldvai munka után, gyakrolatilag friss végzősként kerültem Magyarországra, először Devecserbe. Itt kezdtem háziorvosként, nagy lelkesedéssel csináltam a dolgom, szerettem ezt a munkát. A következő állomás a közeli Somlóvásárhely volt. Mindkét településen igyekeztem beilleszkedni a közösségbe, új otthononba. Devecserben például helytörténi kiállítást rendeztem be a rendelőm várójában, a betegeimtől, idősebb helybelieketől kapott képekből, egyéb anyagokból. De a helytörténet iránti érdeklődésem nem merült ki ennyiben, hiszen a lehetőségekhez mérten kutattam is, majd Somlóvásárhelyen a Somló baráti kör tagjaként a tanúheggyel kezdtem mélyrehatóbban foglalkozni, persze az akkor sem túl sok szabadidőm terhére - emlékezett vissza Magyarországon töltött első éveire dr. Flórián Csaba.
A helytörténet mellett az informatika is komoly érdeklődést váltott ki az orvosból, és szinte az elsők között állította csatasorba a számítógépet a betegellátás gyorsítása érdekében, saját rendelőjében Somlóvásárhelyen. Ez a "szerelme" a mai napig megmaradt, későbbi munkahelyein is kiemelt figyelmet fordított a jó informatikai háttér kialakítására, de ezzel együtt saját honlapot szerkeszt, működtet.
Dr. Flórián Csaba Ajkán is beírta magát a város történetébe, hiszen részt vett az üzemegészségügyi hálózat kialakításában, majd innen rövid út vezetett az alapellátási intézet létrehozásához, amelyben szintén oroszlánrészt vállalt. A városban megalakuló korszerű alapellátási intézet az elsők között volt az országban.
- Ekkoriban szerveztünk ólomszűrést az üveggyárbban, ami országos visszhangot kapott, bár nem mindenkinek tetszett. Háziorvosi vonalon Tapolcán a 24 órás vérnyomás monitorizálást indítottuk el - együtt dr. Hubert Jánossal -, és büszke vagyok rá, hogy ezért a Magyar Hypertonia Társaság életműdíját is megkaptam. Elindult a "vállalkozó pályafutásunk" is, én az elsők között lettem vállalkozó háziorvos. Az ajkai kórház főigazgatói állására akkor kaptam felkérést, amikor az intézmény az eladósodás miatt már a csőd szélén állt. Szeretem a kihívásokat, vállaltam. Sikerült két év alatt megállítani az adósság növekedését, konszolidálni az intézmény gazdálkodását, amihez szerencsére nagyon jó csapat állt rendelkezésemre. Miután magam is csapatjátékos vagyok, egy jó szakembergárdával nagyon jól lehetett együttműködni. Ez egyébként Tapolca esetében is igaz - tette hozzá a főigazgató.
Ajkán a két éves megbizatás lejárta után nem pályázott újra az állásra, de erről nem szívesen beszélt, hiszen nem annyira szakmai, inkább politikai körülmények játszottak közre döntésében. Ismét háziorvosként kezdett dolgzni, ekkor 2002-őt írtunk. Két esztendővel később keresték meg Tapolcáról. Az újabb kihívásra, a közel kétszázmilliós adóssággal, negatívszaldós gazdálkodással működő kórház élére került. Az azóta eltelt négy esztendőben közel négyszázmillió forint értékű fejlesztés valósult meg, amelynek a leglátványosabb része az új járóbetegszakrendelő kialakítása volt, amit rövidesen birtokba vesznek az orvosok, szakápolók, betegek. Az intézményben új informatikai rendszert állítottak szolgálatba, számos osztály újult meg, azóta több mint harminc orvos vállalt itt munkát. A gazdálkodás helyre billent, azaz már nem termel mínuszt, igaz, a személyi állományban sincsenek már tartalékok, de például a gyógyszerfelhasználás is legalább negyven százalékkal csökkent. Pedig a betegek nem kapnak kevesebb gyógyszert, a rendelést ésszerűen, a valós igényekhez igazította a kórház, dr. Flórián Csaba vezetésével.
A főigazgató egyébként ammellett, hogy született "probléma-megoldó ember", mégis valahol háziorvos maradt, mint mondta, igyekszik megfelelni a kihívásoknak, de a betegek hiányoznak neki. Szabadidejében továbbra is foglalkozik helytörténettel, de imádja a zenét, azon belül főként a blues-t, illetve szülővárosa Marosvásárhely, valamint Erdély iránti vonzódása, szeretete harminc év után sem kopott meg. Gyaran hazajár, mint mondta, igazából pihenni, kikapcsolódni csak Erdélyben, a Hargitán tud, és ez így van jól.
Utolsó kommentek