Veszprém - Ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világot jobban megértsük, egy új szemléletre, új világkép kialakítására van szükség. A hagyományos materialista világkép ugyanis túl sok feltételezést, megválaszolatlan kérdést tartalmaz.
Így lehetne összefoglalni dr. Balogh Sándor előadásának mondanivalóját, aki tegnap a Hittudományi Főiskola vendégeként mutatta be a témával kapcsolatos kutatási eredményeit, illetve fejtette ki következtetéseit. A professzor előadásának címe (Einstein realista világképe, valamint a magyar tudományos és filozófiai kutatás új lehetőségei) már önmagában felkeltette a terület iránt érdeklődők figyelmét, hiszen éppen Einstein munkásságának egy olyan fejezetére fókuszált, amelyet nem annyira ismer a közvélemény és nem igazán ismer el a mai tudomány. Ugyanis a zseniális fizikus, feltaláló élete utolsó éveiben sok vitát folytatott a szerinte rosszul filozófáló tudós kollégáival a világkép és a valóság kérdéskörében. Végül is arra jutott, hogy a speciális relativitáselmélet és az anyagi részecskék önálló létezésére alapuló tudományos világkép szükségszerűen ellentmondásokra, végtelen eredményekre és anomáliákra vezet. Ezért 1952-ben visszavonta a relativitáselmélet alapját képező "üres tér" fogalmát és helyette javasolta, hogy dolgozzanak ki mezőkre, mint alapvető realitásra építve új, több dimenziós világképet. Tisztában volt azzal is, hogy kollégái közül sokan ezt nem nézik jó szemmel (egy 1944-es írásában például kifejti, tudja, sokan szenilisnek tartják), azonban ő ekkor már látta, hogy más irányba kell elmozdulni a megoldásokért. Ez pedig - amit már dr. Balogh Sándor ecsetelt tegnap- a bevett feltételezések, valószínűségek lecserélését igényelik. Például el kellene fogadni végre azt, hogy nem csak az létezik, amit látunk, érzékelünk. A ma bevett háromdimenziós rendszert szükségszerűn ki kellene egészíteni felsőbb - a professzor szerint a szellemi világot is magába foglaló - dimenziókkal, illetve olyan mezőkkel, amelyek hatása nélkül élet sem lenne itt a Földön.
Utolsó kommentek