Lesencetomaj - Több szabálytalanságot is feltárt a közelmúltban tőlem megjelent "Eltüntettek egy erdõt" címû írásunk nyomán indított helyszíni ellenõrzés a volt honvédségi terület Lesencetomajhoz tartozó részén. A Veszprém Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság területileg illetékes munkatársa, Fábián Tamás erdõfelügyelõ még a cikk megjelenése elõtti napon ígéretet tett a fakitermeléssel összefüggõ ügy kivizsgálására. Azóta megtörtént a bejárás, elkészült a jegyzõkönyv, az erdészeti hatóság közigazgatási eljárást indított illetve szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezte az illetékes jegyzõnél, tart a tanulságok levonása, a felelõsségrevonásra várni kell még.
Az elõzményekrõl érdemes annyit tudni, hogy a honvédség kivonulása után Lesencetomaj és Tapolca kapta meg az összesen majdnem 200 hektáros ingatlant, a rajta lévõ épületekkel, tereptárgyakkal, fákkal (erdõvel) együtt. A hasznosítással kapcsolatban már több elképzelés is napvilágot látott, de igazából a várva várt "nagy" befektetõ eddig nem érkezett meg. A tapolcai Pócsi Béla (díszmadártenyésztõ) viszont már vagy másfél évtizede szeretne madárparkot építeni valahol a környéken, ezidáig - tõle független okokból - sikertelenül. A felszabaduló terület egy kisebb része viszont felkeltette érdeklõdését már az elsõ pillanattól és egy helyszíni séta alkalmával meg is gyõzõdhetett arról, hogy igen, ez az a hely, ahol egy csodálatos, turisztikai vonzerõt is jelentõ növény- és madárparkot hozhatna létre. Ehhez képest a mostani látogatás alkalmával hidegzuhanyként érte, hogy az általa másfél évvel ezelõtt megtekintett gyönyörû erdõs, fás területet (a lesencetomaji részrõl van szó) szinte letarolták a favágók. Olyan embertelen módon, hogy a környezet-természetszeretõ madarász szinte sokkos állapotban hívott fel telefonon. Ott, ahol korábban hatalmas, 80-100 éves fák álltak, fatönkök, csonkok meredeztek az égnek, hatalmas rönkök feküdtek a földön. Ágak, gallyak, levelek hevertek szanaszét, az erdõ helyett csatatér fogadta az arra járót. A farakások messzirõl zöldelltek, látszott, hogy friss a vágás.
Mészáros László János lesencetomaji polgármester akkor kérdésünkre azt mondta, az önkormányzatnak minden engedély a birtokában van a fakitermeléshez és azt a szabályok betartásával végzi az általuk megbízott vállalkozó, mintegy tíz hektáron. Az azóta lefolytatott vizsgálat azonban nem ezt tárta fel. A jegyzõkönyv szerint a "Baglyas" területén az összes méretesebb fenyõfát kivágták. Holott a tájképi érték megõrzése és a - terület értékét növelõ - fás, ligetes jelleg fenntartása érdekében a méretesebb erdei - és feketefenyõ faegyedeknek maximum csak a hatvan százalékát lehetett volna kitermelni. Továbbá a Baglyastól délre esõ fával borított, szintén nem üzemtervezett részen engedély nélkül vágták ki a méretesebb fenyõ-, cser-, tölgy- és akác faegyedeket. Ráadásul egy részüket már tavasszal, a vegetációs idõszakban, számos madárfaj költési idõszakában. A terület rendbetétele, vágástakarítása sem történt meg, azaz hétköznapi szóhasználattal csatatér uralkodik az egykor zöldellõ terület helyén.
Az erdészeti hatóság – amely ezeken a területeken szankcionálási jogkörrel nem rendelkezik – a fakitermelési engedély be nem tartása és az engedély nélküli fakitermelés miatt szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezte az illetékes jegyzõnél. Az erdõfelügyelõi ellenõrzés jegyzõkönyve szerint az üzemtervezett erdõterület döntõ részén – a Lesencetomaj 34F jelû erdõrészletben – a fakivágást vegetációs idõn kívül végezték, a vágástakarítást azonban nem fejezték be az ellenõrzés napjáig, ami az erdõ felújítását hátráltathatja, de az elõírt erdõsítési határidõk betartását egyelõre nem veszélyezteti. A mintegy 1,1 hektáros 34G erdõrészletben azonban megállapítható volt, hogy az engedélyben foglalt korlátozást megszegve, a fakitermelést vegetációs idõben végezték. Ez az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül. Az erdészeti hatóság az erdõgazdálkodási bírság kivetésére megindította az eljárást.
A jegyzõkönyvet Mészáros László János polgármester (és az önkormányzat által megbízott szakirányító) is aláírta. Azaz elismerték a szabálytalanságok megtörténtét. Kérdésünkre annyit mondott a polgármester, hogy a terület rendberakása és az üzemtervezett erdõterület esetén a fák pótlása határidõn belül elkészül. A szabálytalanság kapcsán megállapítható felelõsség viszont még vizsgálat tárgyát képezi, mert ez egyébként is képviselõ-testületi hatáskör és majd a soron következõ (vélhetõen augusztusi) ülésen tudnak majd ezzel foglalkozni, illetve a kitermelést végzõ vállalkozóval is ekkor egyeztetnek majd. A téméval kapcsolatban Szántó László (korábbi polgármester) is megkereste lapunkat. Hangsúlyozta, hogy egy ekkora értéket (142 hektár épületekkel, erdõvel), mint amit a honvédségtõl kapott a telelülés, sokkal jobban meg kellene, kellett volna becsülni. Nem pedig pár millióért elkótyavetyélni, elértékteleníteni. Az átadás előkészítése során (amelyben még Szántó László vett részt polgármesterként) szó sem volt fakitermelésrõl, akkor a Tapolcával való közös (lehetőleg idegenforgalmi) hasznosítás volt a téma. - Az is érdekes, hogy a gyapjas lepke okozta károkkal indokolják a vágások szükségességét, annak ellenére, hogy ezt a problémát maga a természet oldotta meg az elmúlt években. Elgondolkodtató, hogy azok a fránya lepkék, a kerítés közelébe (a megmaradt 5-10 méteres erdősávba) nem mentek, csak azon részen okoztak kárt, ami nem látszik kívülről – tette hozzá. Szántó László ezzel arra utalt, hogy a fakivágást kívülről, az utakról nem lehet látni, hiszen ezt a körbe meghagyott erdősáv eltakarja.
( Egyébként az erdészeti hatóság a Lesencetomaj 34 F erdőrészlet tarvágását a faállomány kedvezőtlen egészségi állapota (korábbi évek gyapjas pille károsításai és aszálykárai) és kora alapján engedélyezte. A 34G erdőrészletben elsősorban az idősebb fenyő és akác egyedek kedvezõtlen egészségi állapota miatt kerülhetett sor az egészségügyi termelés végzésére.)
Sajnos a megtörtént tényeken már nem lehet változtatni, azaz, ahogy Vaspöri Ferenc a megyei Erdészeti Igazgatóság igazgatója fogalmazott, a hatósági szankciók a tájban, a természeti környezetben okozott sérüléseket nem gyógyítják be. Azonban - tette hozzá szerkesztőségünknek írt levelében - a sajtó nyilvánosságával együtt biztosan segítenek abban, hogy a meggondolatlan fakivágások megelőzhetők legyenek.
Utolsó kommentek