Tapolca - A Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar immár negyedszázados tevékenysége a város történetének, kulturális életének meghatártozó részeként él a köztudatban, talán nincs olyan ember a városban és a környéken, aki ne hallotta volna őket játszani valahol, valamikor.
Az ünnepi, jublieumi hangversenről lapunk hasábjain is olvashattak már, de az elmúlt huszonöt esztendő legjelentősebb eseményeiről készült összegzést csak azok hallották, akik ott voltak a koncerten. Akkor Őri Jenő, a Járdányi Pál Zeneiskola igazgatóhelyettese vállalkozott arra, hogy felvillantja a zenekar életének legfontosabb állomásait.
Munkatársunk az igazán sikeres hangverseny után Péni Bél karnaggyal (aki egyben a zeneiskola igazgatója) és Őri Jenővel beszélgetett a kezdetekről, az eredményekről, s egyáltalán a zenekarról általában.
- A fúvószenekar megalakításának ötletét a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat akkori vezetősége is lelkesen támogatta, és a hangszervásárlásokhoz, az együttes belföldi és külföldi utazásaihoz több mint másfél évtizeden keresztül jelentős segítséget nyújtott. Ebben az időszakban a Tapolcai Bányász Ifjúsági Fúvószenekar nevet viseltük, így ismert meg minket a nagyközönség - emlékezett vissza a kezdetekre Péni Béla.
A zenekar történetének igazán jeles eseménye, az első fellépés 1983. május elsején történt sor, az akkori 15 tag részvételével. Az ütős szekciót egy pergődob és egy cintányér alkotta. Aztán lassan, az évek múlásával a csoport rendszeres résztvevője lett a bányásznapi ünnepségeknek, városi rendezvényeknek.
- Jelentős hatással volt a zenekar fejlődésére az első külföldi utazás, a külföldi közönség előtt való bemutatkozás. Az 1988-as svájci szereplésen, az hallgatóság részéről megnyilvánuló szeretetet, elismerést, bíztató vastapsot nem lehet elfelejteni. Az együttes létszáma ebben az évben egyébként már csaknem megduplázódott, hiszen 28 főre bővült. A zenekedvelőü közönség elismerése mellett azonban kíváncsiak voltunk a szakma képviselőinek is a véleményére, így négy évvel később átestünk az első minősítésen és show kategóriában, valamint koncertzenekari kategóriában is ezüst diplomát szereztünk. 2001-ban következett a második minősítés, amikor koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt arany diplomát kaptunk, továbbá nemzetiségi kategóriában arany diplomát. A harmadik minősítés az idei év elején zajlott le, ekkor koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt arany diplomával ismerték el a zenekar munkáját - sorolta Péni Béla.
Őri Jenő ehhez hozzáfűzte: A fúvószenekar negyedszázados csodálatos munkája, a tulajdonképpeni siker titka négy fogalom köré csoportosítható. Ez a négy fogalom az érték, a közösség, a közönség és a karnagy.
- Az a zenei érték, amelyet a zenekar képvisel, azt a magas szintet, amelyet az ország amatőr ifjúsági fúvószenekarai között kivívott magának, továbbra is meg kell őrizni. Ehhez szükséges a jó közösség. Hosszú évek óta figyelem nagy örömmel és csodálattal azt a belső erőt, amellyel a zenekar nehéz feladatokat is könnyedén tud megoldani. Nagyon jó látni, ahogyan az idősebb zenekari tagok fogadják, kezelik az éppen belépő fiatalokat, átadva azt a hitet, amelyet ők is a korábbi generációtól kaptak. De nagyszerű volt látni az évtizedek során, amint a tapolcai zeneszerető polgárok közül egyre többen látogatták a koncerteket, volt, hogy az együttes 800 fős közönség előtt játszott Tapolcán a rendezvénycsarnokban. Természetesen mindehhez szükséges volt a karnagy, Péni Béla megszállottsága, az ügy iránt érzett feltétlen tisztelete, az egyre jobb zenekari hangzás elérése érdekében vállalt rengeteg plusz munka, a huszonöt év alatt megtartott rengeteg próba, a szabadidő jelentős részének feláldozása, az együttes folyamatos vezetése, menedzselése, koordinálása - hangsúlyozta Őri Jenő.
Munkatársunk az igazán sikeres hangverseny után Péni Bél karnaggyal (aki egyben a zeneiskola igazgatója) és Őri Jenővel beszélgetett a kezdetekről, az eredményekről, s egyáltalán a zenekarról általában.
- A fúvószenekar megalakításának ötletét a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat akkori vezetősége is lelkesen támogatta, és a hangszervásárlásokhoz, az együttes belföldi és külföldi utazásaihoz több mint másfél évtizeden keresztül jelentős segítséget nyújtott. Ebben az időszakban a Tapolcai Bányász Ifjúsági Fúvószenekar nevet viseltük, így ismert meg minket a nagyközönség - emlékezett vissza a kezdetekre Péni Béla.
A zenekar történetének igazán jeles eseménye, az első fellépés 1983. május elsején történt sor, az akkori 15 tag részvételével. Az ütős szekciót egy pergődob és egy cintányér alkotta. Aztán lassan, az évek múlásával a csoport rendszeres résztvevője lett a bányásznapi ünnepségeknek, városi rendezvényeknek.
- Jelentős hatással volt a zenekar fejlődésére az első külföldi utazás, a külföldi közönség előtt való bemutatkozás. Az 1988-as svájci szereplésen, az hallgatóság részéről megnyilvánuló szeretetet, elismerést, bíztató vastapsot nem lehet elfelejteni. Az együttes létszáma ebben az évben egyébként már csaknem megduplázódott, hiszen 28 főre bővült. A zenekedvelőü közönség elismerése mellett azonban kíváncsiak voltunk a szakma képviselőinek is a véleményére, így négy évvel később átestünk az első minősítésen és show kategóriában, valamint koncertzenekari kategóriában is ezüst diplomát szereztünk. 2001-ban következett a második minősítés, amikor koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt arany diplomát kaptunk, továbbá nemzetiségi kategóriában arany diplomát. A harmadik minősítés az idei év elején zajlott le, ekkor koncertzenekari és szórakoztató kategóriában kiemelt arany diplomával ismerték el a zenekar munkáját - sorolta Péni Béla.
Őri Jenő ehhez hozzáfűzte: A fúvószenekar negyedszázados csodálatos munkája, a tulajdonképpeni siker titka négy fogalom köré csoportosítható. Ez a négy fogalom az érték, a közösség, a közönség és a karnagy.
- Az a zenei érték, amelyet a zenekar képvisel, azt a magas szintet, amelyet az ország amatőr ifjúsági fúvószenekarai között kivívott magának, továbbra is meg kell őrizni. Ehhez szükséges a jó közösség. Hosszú évek óta figyelem nagy örömmel és csodálattal azt a belső erőt, amellyel a zenekar nehéz feladatokat is könnyedén tud megoldani. Nagyon jó látni, ahogyan az idősebb zenekari tagok fogadják, kezelik az éppen belépő fiatalokat, átadva azt a hitet, amelyet ők is a korábbi generációtól kaptak. De nagyszerű volt látni az évtizedek során, amint a tapolcai zeneszerető polgárok közül egyre többen látogatták a koncerteket, volt, hogy az együttes 800 fős közönség előtt játszott Tapolcán a rendezvénycsarnokban. Természetesen mindehhez szükséges volt a karnagy, Péni Béla megszállottsága, az ügy iránt érzett feltétlen tisztelete, az egyre jobb zenekari hangzás elérése érdekében vállalt rengeteg plusz munka, a huszonöt év alatt megtartott rengeteg próba, a szabadidő jelentős részének feláldozása, az együttes folyamatos vezetése, menedzselése, koordinálása - hangsúlyozta Őri Jenő.
A Tapolcai Ifjúsági Fúvószenekar egyébként az elmúlt huszonöt év alatt megközelítőleg indulóból hatvanat, himnuszból tizet, filmzenékből húszat, szólóhangszeres művekből hsuzonötöt, külföldi és magyar szerzők egyéb műveiből kilencvenet tanult meg és adott elő, ami összesen több mint kétszáz művet jelent.
Utolsó kommentek